Ha a gép megoldja a feladatot, mit tanít még az iskola?

Az ötödik EdTech Summit Hungary oktatástechnológiai konferenciát 2026. március 28-án rendezték meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol a szakma meghatározó szereplői a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásait és gyakorlati alkalmazását vizsgálták. A rendezvény középpontjában nem a technológia önmagában, hanem annak következményei álltak: hogyan változik a tanulás, mit jelent még az értékelés, és hogyan alakul át a pedagógus szerepe egy MI-val támogatott környezetben. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az oktatásban megjelenő mesterséges intelligencia esetében egyre nagyobb szerepe van a validált tudásra épülő, hazai fejlesztéseknek.

„Az oktatásban ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy jelen van-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy képesek vagyunk-e úgy használni, hogy ne rövidítse le a gondolkodást, hanem mélyítse azt.”
Antal Eszter, vezérigazgató-helyettes, EduTech Hungary Zrt.

Az EdTech Summit Hungary 2026 egyik legfontosabb megállapítása az volt: a mesterséges intelligencia már nem jövőbeli kérdés, hanem a jelen oktatási valósága, amely azonnali pedagógiai és rendszerszintű válaszokat igényel. A fókusz áthelyeződött az eszközökről arra, hogy mit kezd velük az oktatási rendszer, és hogyan őrizhető meg a tanulás minősége egy olyan környezetben, ahol bizonyos feladatokat már a gép is képes elvégezni.

A pedagógiai minőség és a digitális innováció egyensúlya mellett a tanárok meghatározó szerepét és az oktatási szereplők együttműködésének jelentőségét emeli ki az újonnan alapított Kenyeres Elemér-díj, amelyet az EdTech Koalíció hozott létre azoknak a pedagógusoknak az elismerésére, akik képesek egyensúlyt teremteni a digitális innováció és a személyes figyelem között. Az első díjazott Jáger Eszter, a lábodi Kótai Lajos Általános Iskola pedagógusa, aki pedagógiai munkájában a digitális eszközhasználat tudatosságát a hátrányos helyzetű tanulók támogatásával és a közösségi jelenléttel kapcsolja össze.

A díjat Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára adta át, aki előadásában világos képet rajzolt a magyar köznevelés digitalizációjának jelenlegi állapotáról és következő irányairól. Kiemelte, hogy az elmúlt évtized fejlesztései – a tanulmányi rendszerek digitalizációjától a tananyagok és mérési rendszerek átalakításáig – mára kézzelfogható eredményeket hoztak, amit a nemzetközi mérésekben is megjelenő, átlag feletti magyar teljesítmény is visszaigazol.

Hangsúlyozta: az oktatás digitalizációja nem technológiai verseny, hanem felelősségi kérdés, az oktatásban csak kipróbált, megalapozott megoldások vezethetők be rendszerszinten.

Az államtitkár külön kitért a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazására is, és megfogalmazta a jelenlegi helyzet egyik legfontosabb dilemmáját: a globális generatív MI-rendszerek nem minden esetben megbízhatóak, mivel nem validált tudásra épülnek, és hajlamosak pontatlan vagy félrevezető válaszokat adni.

Erre válaszként egy magyar fejlesztésű pedagógiai MI-asszisztens előkészítése zajlik, amely kifejezetten a hazai, ellenőrzött tananyagokra – tankönyvekre és tantervi tartalmakra – épül. Az új rendszer képes lesz arra, hogy évfolyamhoz és tanulási szinthez igazodva adjon válaszokat, így nemcsak információt közvetít, hanem pedagógiai szempontból is értelmezhető támogatást nyújt.

A fejlesztés célja, hogy az MI ne helyettesítse, hanem támogassa a pedagógust, miközben csökkenti a nem megbízható tartalmak használatának kockázatát. A rendszer tesztelése már zajlik, és a tervek szerint a következő tanévben szélesebb körben is megjelenhet az iskolákban.

A szakmai program egyik fontos irányát Dr. Csizmadia Tamás, senior elemző (Makronóm Intézet) jelölte ki, aki az MI oktatási integrációjának rendszerszintű kérdéseit és szakpolitikai összefüggéseit elemezte, rámutatva arra, hogy a technológia alkalmazása nem önmagában, hanem oktatáspolitikai és módszertani keretek között értelmezhető.

A pedagógiai gyakorlat szempontjából Dr. Nagy Róbert, adjunktus (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) azt hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia akkor válik valódi eszközzé, ha a pedagógus tudatosan határozza meg a szerepét a tanulási folyamatban. Az MI képes tehermentesíteni az időigényes, rutinszerű feladatokban, de a tartalmak értelmezése, ellenőrzése és pedagógiai beépítése továbbra is a tanár felelőssége marad.

A digitális biztonság és a tudatos eszközhasználat kérdéseiről Lázár László, irodavezető (Felsőoktatási és Fejlesztési Iroda, Oktatási Hivatal) beszélt, míg Prof. Dr. Molnár György, egyetemi tanár (Óbudai Egyetem) arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI által formált világban a kompetenciák újradefiniálása elkerülhetetlen, és az oktatásnak ehhez alkalmazkodnia kell.

A konferencia egyik legerősebb szakmai pillére a MI-alapú visszajelzésről szóló kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Koren Balázs edtech szakértő (EduTech Hungary Zrt.) moderált. A beszélgetésben részt vett Keleti Arthur, jövőkutató, Tamási Árpád, ügyvezető igazgató (GoSchool.ai), Kovács Gyula, ügyvezető igazgató (Neuron Solution) és Papp András, igazgató (Európa 2000 Gimnázium).

A vita középpontjában az állt, hogy mit kezd az oktatás azzal a helyzettel, hogy az MI már jelen van a tanulási folyamatban. Felmerült kérdések: az MI segíti vagy kikerüli a tanulást? Mit mér még egy vizsga, ha a feladatot a gép is meg tudja oldani? Hogyan változik a pedagógus szerepe?

A résztvevők különböző nézőpontokat képviseltek, de egy kulcskérdésben egyetértettek:
a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az oktatást, hanem új helyzetbe hozza azt, amelyben a pedagógus szerepe felértékelődik.

Abban is konszenzus alakult ki, hogy a jövőben az oktatás feladata nem a lexikális tudás átadása, hanem a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás és az alkalmazkodóképesség fejlesztése, miközben az MI a rutin- és időigényes feladatok egy részét át tudja venni.

A beszélgetés során az is megfogalmazódott, hogy az MI egyik legnagyobb előnye – a gyors válaszadás és a kockázatmentes kérdezés lehetősége – egyben veszélyt is jelenthet, ha a tanulási folyamatból kiszorul a valódi megértés. Ezért a hangsúly nem az eszközön, hanem annak pedagógiai keretein és tudatos használatán van.

A konferencia gyakorlati fókuszát a workshopok adták, ahol a résztvevők konkrét eszközökkel dolgoztak a tananyagkészítés, az értékelés és az MI-alapú támogatás területén. A program egyik fontos témája volt a gyermekek digitális jólléte is. Ebben a kérdésben Dr. Rákosy-Vokó Zsuzsa, prevenciós igazgató (Bethesda Gyermekkórház) hangsúlyozta, hogy a pedagógus szerepe ma már a digitális egyensúly kialakítására is kiterjed.

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológia, az oktatás és a digitális jóllét nem választható szét. A mesterséges intelligencia csak akkor válik valódi eszközzé, ha képes egyszerre támogatni a tanulást, csökkenteni a terheket és megőrizni az emberi figyelmet.

A résztvevők egy közös felismeréssel távoztak: az MI jelen van – a kérdés az, hogyan használjuk.

A szervezőkről

Az EduTech Hungary Zrt. olyan oktatástechnológiai szakmai szervezet és ökoszisztéma-építő szereplő, amely a digitális oktatás különböző szereplőit – pedagógusokat, intézményeket, fejlesztőket és döntéshozókat – kapcsolja össze. Tevékenysége a technológiai innovációk oktatási gyakorlatba történő beépítésére, valamint a digitális eszközhasználat tudatos és felelős alkalmazására irányul.

Az EdTech Koalíció szakmai együttműködésként  azzal a céllal jött létre, hogy platformot és közös fórumot biztosítson az oktatástechnológiai fejlesztések, kutatások és gyakorlati tapasztalatok megosztására.